Poszter szekcio
Helyszín: II. emeleti folyosó
PUSKÁS LÁSZLÓ
III. évf., PHD hallgató, Pécsi Tudományegyetem
FONETIKAI PROGRAM HASZNÁLATA A NARRATÍV PSZICHOLÓGIÁBAN
A poszter egy készülő fonetikai segédprogramot mutat be, amely az első olyan számítógépes narratív pszichológiai tartalomelemző eljárás része, amely a lejegyzett szöveg jellemzőinek vizsgálatát kiegészítve, azzal párhuzamosan, az elhangzott beszédszakaszok hangtani sajátosságait is elemzi. Ez olyan új lehetőséget adhat a narratív pszichológiai tartalomelemzéssel foglalkozó szakemberek számára, mely bővíti, pontosítja, sőt bizonyos értelemben át is értelmezi a tartalomelemzésről kialakult hagyományos gondolkodásmódot. A szöveg akusztikus paraméterei közül a következők vizsgálatára hagyatkozunk, a hagyományos tartalomelemző programok által vizsgált jellemzők mellett: időparaméter; hangmagasság; dinamika; szünetek száma és hossza; fonációs szakaszok száma és hossza; frekvenciacsúcsok elhelyezkedése; az elbeszélő hangjának szubjektív jellemzői.
FORDÍTÓPROGRAMOK STATISZTIKAI ALAPÚ HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA TARTALOMELEMZÉSSEL
Egy önéletrajzi emlékezet körébe tartozó olasz művet, és annak magyar fordítását hasonlítom össze statisztikai szempontból, tartalomelemzéssel. Ez alapján a következő megállapítások igazolására törekszem: meghatározott típusú szövegek esetén, az olasz szövegrészekben szereplő szavak száma szinte mindig nagyobb a magyar szövegrészekben szereplő szavak számánál. Ez az eltérés arányaiban általában jól behatárolható, de a mondat szintjén nem, csak a szövegrész szintjén alkalmazható. A szavak számának eltérése a szövegben szereplő szófajok arányainak eltérésével is együtt jár. Az eljárás általános alkalmazása lehetővé teszi, hogy olasz és más idegen nyelvű szövegek hibás fordítását nagy valószínűséggel felismerjük. Az eljárás széles körű alkalmazásához még számos vizsgálatra van szükség.
TANYI ZSUZSANNA
V. évf., hallgató, Debreceni Tudományegyetem
MILYEN A BETEGSÉG A GYERMEK SZEMSZÖGÉBŐL?
A betegség-reprezentáció közismert fogalom az egészségpszichológia területén. A magyar kutatások, elméleti leírások azonban szinte csak a felnőttek betegségképével foglalkoztak, a gyermekek valamiért háttérbe szorultak. Tanulmányomban egészséges óvodások betegségfogalmát kutattam háromféle módszerrel: mesebefejezés, interjúkérdések valamint rajzolás.
Az általános, mindennapos betegségekről alkotott reprezentációt és a szívbetegség reprezentációját vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy az olyan hétköznapi betegségeket, amelyekkel gyakran találkoznak a gyermekek (pl. nátha, influenza), és egy krónikus, ámde számukra ismeretlen betegséget, a szívbetegséget mennyire észlelik hasonlónak. Az eredmények szerint sok tekintetben hasonlónak vélik a szívbetegséget a hétköznapi betegségekkel (például hogy az is elkapható), ám a súlyosság tekintetében a szívbetegséget egyértelműen súlyosabbnak vélik.
KOVÁCS ÁGNES
III. évf., hallgató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem
AZ ÉLSPORTOLÓ SERDÜLŐK DOHÁNYZÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA
Célkitűzésem az, hogy feltárjam az inkonzisztens viselkedésmintázat hátterében álló tényezőket. A feltételezett okok között szerepel az étvágycsökkentés, a testsúlykontroll, a közösségi élmény, a normáknak való ellenszegülés vágya és overtraining-szindróma öngyógyítása illetve az, hogy a közösen elszívott cigaretta alkalmas lehet a társas kapcsolatok megerősítésére. A vizsgálatot a BASS kérdőív (Budapest Adolescent Smoking Study) felvételével együtt végzem azon a 15 évesek körében, akik sportiskolába járnak, tehát versenyszerűen sportolnak. A kérdőív kvalitatív és kvantitatív részeket is tartalmaz. A minta elemszáma várhatóan 60 fő lesz.