TRANSZGENERÁCIÓS KRÍZISEK – A ZSIDÓ IDENTITÁS MEGÉLÉSE A HOLOKAUSZTOT KÖVETŐ HARMADIK GENERÁCIÓNÁL

11.15 – 11.45
DÉR NOÉMI
BA, II. évf., hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem

A zsidó identitás mibenléte és megélésének formája a közép-kelet-európai országokban meglehetősen eltér a nyugat-európai, amerikai, vagy izraeli felfogástól.
A holokausztot követően a zsidó identitást, hasonlóan a többi etnikai, vallási identitáshoz alig, vagy csak elfojtva lehetett megélni, vállalni a szocialista rendszerben. Ehhez hozzájárult a holokauszt traumájának közelsége, az „első generáció” hallgatása is.
A „harmadik generáció” sincs könnyű helyzetben. Habár ők a 90-es, 2000-es években, a rendszerváltást követően váltak serdülővé, fiatal felnőtté, bátrabban kereshetik, élhetik meg vallási, etnikai, származási önazonosságukat, ám sok esetben maguknak kell felfedezniük az utat. A zsidósághoz fűződő ambivalens érzelmek, félelmek miatt ugyanis a második generációs szülők gyakran kevés információt, érzelmet, értelmezést tudtak átadni nekik.
Kutatásomban a narratív interjú módszerével, harmadik generációs zsidó fiatalok élettörténetén keresztül mutatom be a családi-, történelmi krízis egyéni életekben való leképeződését.
Izgalmas kérdés, hogy a holokauszt utáni generáció mit örökített át direkten, indirekten családja kríziseiből gyermekeire. Valóban el van-e maradva Magyarországon a különböző társadalmi traumák feldolgozása? Vajon meddig örökítjük a családi, történelmi, társadalmi kríziseinket?