Transztánc rituálé

Amíg a jól megszokott távolságban maradunk, addig többnyire a szokás energiája visz tovább. Együtt vagyunk és mégis külön, vészhelyzetek nélkül és csapdában. Közös magány. Kikerülve az intimitást, akár el is bújhatok a falam mögé, nem kell megmutatnom magam, nem derül ki, ki is vagyok igazán. Együtt is lehetünk, de nem tudlak támogatni és te sem engem. Falat vonunk magunk köré, bezárva az érzékeny területeket, ezen keresztül túlélve kapcsolatainkat. Gestalt-terapeutaként tudatosodott bennem, hogy az igazi változás akkor történik meg, amikor megélem, hogy ki vagyok egy helyzetben igazán. A transztáncban megszűnik a tér biztonságos érzékelésének képessége, és a látás mint legfontosabb érzékszervünk elveszti dominanciáját. Egyénileg változó időre még az agy is feladja megszokott irányító funkcióját, és lehetővé válik, hogy a megszokott működés helyett közelebb kerüljünk teljes önmagunk megéléséhez. Megváltozik a kapcsolódás: a TranszTáncban a közel teljes izoláció az alapja a megélésnek. A gyökerei, a rituális transz-utazások évezredek óta fontos részét alkotják a törzsi kultúráknak. Újszerű megközelítésében egyesítjük ezeknek az ősi szertartásoknak gazdagságát néhány hatékony modern módszerrel. A TranszTánc síkjából nem a fejünk, hanem önmagunk egésze, és a hangok keltette érzésekre reagáló testünk vezet az úton, az igazi kapcsolat felé.

Előadó: 

Maximális létszám: 

20

Időpont: 

szombat, április 18, 2015 -
19:30 - 22:30

A műhely jellege: 

Sajátélmény

Helyszín: 

3~~~Opál terem

Módszer: